A tavaszi Zempléni köves túránkat megismételtük ősszel is... Vagyis ha pontos akarok lenni megismételtem én, csak a társaásg változott kicsit... "Elvittem" a Tátra bandet is erre a mesés körtúrára, ami nem csak tavasszal, de ősszel is csodákat rejtett.
Ezúttal rátettünk még kicsit a túrára ugyanis nem Rosallóról indultunk a kisvonat végállomásától mint a múltkor, hanem Kőkaputól, ami körülbelül plusz 1-1 km-t jelentett a túra elején és a végén. Ezúttal is a szerintem izgalamasabb irányt választottuk, vagyis először a sárga jelzésen kapaszkodtunk felfelé a Kemence majd a Rostallo patak mentén.
A Rostalló elágazásnál elhagytuk a sárga a jelzést és az Országos Kék túra kék jelzését követtük tovább egészen Pengő-kőig.
Pengő kőnél pihentünk kicsit, készítettünk pár képet, a kevésbé érdeklődők pedig inkább haladtak tovább a több izgalmat ígérő következő célpontunk, Nagy-Péter-Mennykő irányába.
 |
| Fotó - Béres Attis |
Nagy-Péter-Mennykő felé tartva megcsodálhattuk Regéc várát is a távolban, ahova tavaly ősszel tettünk egy fantasztikus túrát.
 |
| Fotó - Béres Attis |
Nagy-Péter-Mennykőn ismét egy nagyobb lélgzetvételű pihenő következett, mindenki megebédelhetett, és gyönyörködhetett a mesés panorámában. Nos kicsit pofátlan módon befoglaltuk a legjobb kilátást, de ha egyszer sokan vagyunk kellett a sok hely. Mindesetre gyekeztünk azért nem zavarni az ide érkezőket (nagyon).
 |
| Fotó - Litványi Józsi |
 |
| A távolban a fehér paca Füzér vára |
 |
| Fotó - Litványi Józsi |
Nagy-Péter-Mennykőről A Mlaka rét irányába folytattuk tovább a túrát, ahonnan a következő megállónk a varázslatos Sólyom-bérc volt.
 |
| Fotó - Béres Attis |
Sólyom-bércre egy kicsit meredekebb, de nem túl hosszú ösvény vezet, talán ezt mondhatnám a túra lefárasztóbb részének. Viszont a fáradozásunkért cserébe mesés kilátást kapunk. Azt kell, hogy mondjam nekem másodjára is jobban tetszett Sólyom-bérc mint Nagy-Péter-Mennykő. Valahogy ez a panoráma közelebb került a szívemhez, mint a 700-as csúcs kilátása.
Látjátok ott azt a messzebbi sziklát a képen? Na oda elvileg át lehet mászni... És ha elvileg át lehet mászni akkor nekünk nyilván meg kell próbálni, hogy átmásszunk... Jelentem tényleg nem lehetetlen, de azért nem egy gyalog galopp. Le kell mászni és a szilka aljából egy kis mászás, kapaszkodás kétségbeesés és káromkodás segítségével lehet feljutni a távoli sziklára.
 |
| Fotó címe: egy hülye még négyet csinál... |
 |
| kilátás a távoli szikláról :D |
Sólyom bércről pedig nem volt már más dolgunk, mint szépen visszacsorgni a Mlaka rétre, onnan pedig a sárga jelzésen az Ördög patak mentén Rostallóra, és végül Kőkapura.
A túra számszaki adatai:
A túra időtartama: kb 7,5 óra volt három közepes pihenővel a köveken + egy pihenővel a Rostallói elágazás után
A túra hossza: kb 21 km (18 + kb 1-1 km Kőkapu-Rostalló / Rostalló-Kőkapu)
Szintemelkedés: kb 750 méter
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése