Kapor csúcs túra

Szombaton részt vettünk az első Magas Tátrai csúcstúránkon Attilának hála, amiért ezúton is nagy köszönet jár. Az élmény felejthetetlen volt, szuper a csapattal mentünk és az időjárás is nagyon kegyes volt hozzánk, így csodás napsütésben hódíthattuk meg a Kapor csúcsot.

kép - Gábor

Hajnali 4-kor indultunk Miskolcról, és 8 körül kezdtünk meg a túránkat a Csorba tó parkolójából. A Poprádi tóig az út gyalog galopp volt, 5 km kellemes séta az erdőben. A menedékháznál magunkba töltöttünk egy kis energiát adó nedűt sör formájában, és indultunk is tovább a Menguszfalvi völgyben a Nagy Hincó tóhoz. A „problémáim” a tó felé kezdődtek körülbelül fél úton, amikor elkezdett egyre jobban emelkedni a dőlésszög. A szervezetem egyre kevésbé kívánta ezt a terepet, de csak elértünk a nagy Hincó tóhoz, és itt pihentünk is kicsit. Örömmel konstatáltam, hogy kilométerben már nem sok van hátra, azonban az emelkedő egyre durvább lesz, de ha egyszer elindultunk már nincs visszaút és meghátrálás… Egy kis szénhidrát bevitel után újult erővel (sok szitkozódással) indultunk neki a Felső-Kapor-hágónak. Ez már nagyon nem volt gyalog galopp, és számomra rendkívül fárasztó is volt. A meredek szerpentinen 2-3 kanyaronként meg kellett állnom 1-2 percre pihenni,és mindannyiszor tudatosítanom kellett magamban, hogy meg tudom csinálni és nem adhatom fel. Küzdelmek árán, de feljutottunk a Hágóra, a következő „pihenő” pontra, ahol turisták soksága heverészett és napozgatott. Mi itt nem álltunk meg hosszú pihenőre, hanem mentünk tovább, mert szorított az idő. Nagy levegő után fogaimat összeszorítva indultam neki az újabb még durvább emelkedő szakasznak, és amikor felértem a csúcsnak hitt pontra kellett rájönnöm, hogy ez egy nagy átverés, és még mindig nem jutottam el a célhoz, és feltűnt egy újabb hupli, amit meg kell még másznom. Na itt nagy káromkodás hagyta el az ajkaimat, hogy „márpedig én innen már tovább nem megyek, nincs az az isten…” de ismét nagylevegőt vettem és nekilódultunk az utolsó 10 perces legdurvább szakasznak is, hogy elmondhassuk nem adtuk fel a vége előtt. A látvány és az élmény, hogy saját lábamon jutottam fel egy Magas Tátrai csúcsra azonban minden szenvedésért kárpótolt. A csúcson minden nyűgömtől megszabadultam és felszabadultan élveztem a csodás kilátást és a mesés hegyek látványát.

Útban a Csorba tótól a Poprádi tóig a piros jelzésen