Idén ősszel a Bakonyba vezetett az utunk a legfrissebb túrás társaságunkkal. A tavalyi Mecsek kirándulás is nagyon tetszett mert ritkán jutunk el a Bükk-Zemplén-Mátra vonáskörzetétől messzebbre belföldön, ezért izgatottan vártam az idei utazást is. Nagy szerencsénk volt, még pont a korlátozások előtt iktattuk ezt a programot a naptárunkba. Az eredeti tervünk egy teljesítménytúra volt erre a hétvégére, de mivel azt elhalasztották így más alternatíva után kellett néznünk. Mint mindig, (ha nem a Bükkről van szó) ezúttal is a kirándulástippek oldalt hívtam segítségül, és az itt felsorakoztatott Bakonyi túrák közül ajánlottam kettőt a társaságnak, ami távban is időtartamban reális volt, hogy teljesítsük. A választás végül a Csesznek-Ördög-árok körtúrára esett, ami a leírás és a képek alapján rendkívül izgalmasnak ígérkezett.
Dani nagyon hangulatos kis szállást kutatott fel a társaságnak Szentgálon. Mindenki teljes mértékben meg volt vele elégedve (de erről majd később a poszt végén írok), innen indultunk szombat reggel Csesznekre, ahol a vár melletti parkolóból indult az aznapi túránk. A társaság nem éppen a korán kelésről és időben elindulásról híres ezért viszonylag későn, fél 12 magasságában sikerült elindulnunk a parkolóból.
A túra a várhegy keletről való megkerülésével indult, amikor is többen kezdtek kétségbe esni azért, hogy vajon miért mennek előttünk teljes hegymászó felszerelésben túrázók… Hamar megnyugtattam őket, hogy nem kell izgulni ők via ferratázni mennek, ahhoz kell a sisak és a beülő, de mi csak maximum létrákon és tálcákon fogunk közlekedni és az sem a túrának ezen a részén lesz. Útközben láttuk is a hegyre felvezető vasalt utakat, és a via ferratára vállalkozó emberek esetenként kicsit kétségbeesett arcvonásait. Ha esetleg idő hiányában spórolni szeretnétek a távval akkor ezt a kerülőt ki lehet hagyni, különösebben izgalmas látnivaló szerintem nem akadt ezen a szakaszon. Azt kicsit sajnálom, hogy a várba nem volt időnk felmenni, mert biztos szép, de legalább van indokom újra visszatérni ide.
A várhegyet a piros kereszt, majd zöld barlang jelzésen megkerülve a temető mellett haladtunk el, és a beton úton gyalogolva a hátunk mögé vissztekinteve a Cseszneki vár mesés panorámája tárult a szemünk elé a varázslatos őszi színekbe öltözött hegyoldallal.
Egy ideig betonúton haladtunk a zöld jelzést követve, majd nem sokkal később rá is tértünk a mesés színekbe öltözött erdei ösvényre. A fák lombjai a sárga, zöld narancs és zöld mennyi árnyalatában játszottak. Azt hiszem kijelenthetem, hogy sikerült a legszínesebb őszi hétvégét kiválasztanunk a kirándulásra. Színes levélszőnyeg ropogott a lábunk alatt és színpompás lombokkoronában gyönyörködhettünk a fejünk felett. Utunk végig a mesebeli erdőben vezetett dél felé haladva a kő-árokban, majd ahogy a zöld jelzés kelet felé fordult úgy követtük mi is.
Az igazi izgalmak a piros jelzésre rákanyarodva az Ördög-árokban következtek, innen csak lett igazán vadregényes a túra. A patakot hol jobbról, hol balról kerülgettük miközben a mederben lévő hatalmas köveken egyensúlyozva keltünk át egyik partról a másikra. Mondanomn sem kell talán, hogy ez a túra legizgalmasabb része, a többi csak amolyan ráadás...
A legnagyobb izgalmakat azonban pont sikerült kihagynunk, mert ahol a láncok, létrák és tálcák segítségével kellett volna közlekednünk ott mi nem a szurdokban folytattuk tovább az utat, hanem felmentünk a piros barlang jelzésen és megkerültük ezt a "veszélyes" szakaszt. Erre azonban már csak a túra végén jöttünk rá, amikor ráeszméltünk, hogy nem találkoztunk ilyen eszközökkel... Helyette azonban a hatalmas sziklafal, az Ördök gát melletti kaladosan meredek földlépcsőn ereszkedhettünk vissza a völgybe.
 |
| Ördög-gát |
Az Ördög-gátat magunk mögött hagyva a túra igazán izgalmas részeit is magunk mögött hagytuk, a a hatalmas sziklafalakkal övezett vadregényes szurdokot. Innen már nem volt más dolgunk, mint a piros jelzést követve visszatérni a parkolóba.
Útközben a parkoló felé tartva pedig egy csodálatos naplementében lehetett részünk, a lenyugvó nap rószaszínre és lilára festette az égboltot a Cseszneki vár mögött. Én személy szerint nem igazán tudtam betelni a látvánnyal, teljesen magával ragadtak az égbolt varázslatos színei.
És ahogy ígértem pár kedvcsináló kép a fantasztikus szállásunkról, a Cinca vendégházról. Cuki parasztház rengeteg igényesen berenndezett szobával, praktikus és hangulatos közös konyhákkal, nappalikkal, egy hatalmas közösségi térrel, valamint feldologzó konyhával és pálinkás pincével. Nagy szerencsénk volt, ugyanis miénk volt az egséz vendégház, így bográcsozhattunk amikor akartunk, és teljesen nyugodtan foglalhattuk el egész éjszakára a hatalmas étkezőt is, hogy mind kényelmesen elférjünk.
A túra számszaki adatai:
A túra időtartama: körülbelül 5 óra volt kisebb pihenőkkel
A túra hossza: kb 14 km
Szintemelkedés: kb 550 méter
Ha igazán vadregényes túrára vágytok a Bakonyban, akkor semmiképpen se hagyjátok ki ezt a nem túl nehéz, és nem túl hosszú felejthetetlen izgalmakat tartogató túrát.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése