Idén megfogadtam, hogy elkezdjük az Országos Kéktúrát. Végülis el is kezdtük... Júliusban... Kemény 5 kilométerrel... De elkezdtük! Még tavasszal megrendeltem az igazolófüzetet, hogy legyen miben dokumentálni, de júliusig nem jutottunk el egy szakaszra sem. Valahogy mindig volt fontosabb program, vagy éppen az idő nem volt kedves hozzánk... Na de júliusban már tényleg nem volt menekvés, ugyanis Réka tavaly megfogadta a 29. születésnapján, hogy az elkövetkező egy évben elmegy kéktúrázni... Ez viszont nem történt meg június végéig, így nem volt mit tenni, cselekednünk kellett, és útnak indulni, hogy ez a fogadalom valóra váljon. Így történt, hogy a születésnap előtt kettő nappal felkerekedett a kiscsapat, vagy is a #keménymag és elindult a Jósvafő - Aggtelek szakaszon. Réka szavaival élve "már csak 1160 km van hátra"...
Egy napsütéses júliusi vasárnap reggelen kerekedtünk fel, hogy meghódítsuk az első Kéktúra szakaszunkat, együtt, vállvetve, mert hát ugye egységben az erő! Az Aggteleki parkolóban hagytuk az autónkat, és innen indultunk busszal Jósvafőre, hogy megtegyük a Jósvafő - Aggtelek 5 km-es távot. Kicsit bizonytalanok voltunk meddig is kellene mennünk, ezért a lehető legmesszebb szálltunk le a bsuzról, vagyis a Jósvafő autóbusz váróterem megállónál. Innen indultunk a Baradla barlang jósvafői bejárata felé, ahol megszerezhettük az első pecsétünket.
A bejáratnál meg is találtuk a pecsételő pontot, és nagy izgalmak közepette pecsételtem be az első emblémát az igazolófüzetbe. A nagy extázis után pedig tettünk egy kis kitérőt a Jósvafői tengerszemhez, és csak utána folytattuk (pontosabban fogalmazva inkább kezdtük el) a Kéktúrát.
A tónál való ejtőzés után árnyékos, erdei ösvényeken vezetett az utunk. Néhol kicsit fárasztóbb volt az emelkedő miatt, máskor viszont élvezhettük a lejtős szakaszokat. Az erdős rész után pedig egy szép nagy tisztásra értünk, ahol rengeteg virágbogár tanyázott.
Nem sokkal később pedig már megpillanthattuk parkolót madártávlatból, ugyanis az út a Baradla barlang aggteleki bejáratnál lévő szikla a tetejére vezetett. Itt bámészkodtunk még egy kicsit, majd a lépcsősoron lecammogtunk a turinformig, ahol megszerezhettük a szakasz végét jelentő második pecsétünket is.
Nos igen... Nem is én lennék, ha nem így lenne, de sikerült mind a két pecsételést eltolnom, az egyik fejjel lefelé áll, a másik pedig 90 fokkal jobbra, mint kellene. De üsse kavics, talán legközelebb már normálisan sikerül... :D Az volt a tervünk, hogy a barlangba is bemegyünk egy rövidebb túrára, de sajnos pont roppant rossz időpontban érkeztünk meg, így nem volt rá lehetőségünk. Vigasztalásképpen viszont ettünk egy jót, a Baradla Étteremben és hazafelé útba ejtettük a Rudbányai tavat is, egy kisebb séta erejéig.
Néhány számszaki adat túráról:
A szakasz hossza 5 km, emelkedő kb 250 m, az útvonal pedig nagyon egyszerű, végig a kék jelzésen... Mivel mi nem a pecsételő ponttól indultunk és a tengerszemhez is tettünk egy kisebb kitérőt, így valamivel hosszabb lett a túránk, mint 5 km.
Ti elkezdtétek már a Kéktúrát?
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése