Idén a nyaralásunk megszervezése komoly fejtörést okozott, elég sok alternatíva jött szóba, és valamiért sokáig nem igazán tudtuk eldönteni mi is lenne a kedvünkre való... Benne volt a kalapban Görögország, Bulgária, Albánia, Olaszország... De végül a "jól bevált" Horvátország mellett döntöttünk újra, immár sokadszor. Mivel három évvel ezelőtt végül nem jutottunk el Plitvicébe, két éve pedig a Krka nemzeti parkban kirándultunk, így nem volt kérdéses, hogy idén újra elmegyünk a vízesések csodás paradicsomába.
Pénteken munka után indultunk (1 óra körül), és pár megállót beiktatva este 9 körül érkeztünk meg Slunjba a szállásunkra. Elég fáradtak voltunk, de mivel aznap volt a holdfogyatkozás, ezért még 10 órakor rávettük magunkat egy rövid sétára a városban. Majd körülbelül mint egy zsák krumpli dőltünk be az ágyba, hogy röpke 5 óra múlva keljünk is...
Szombat reggel tehát korán indult a nap, mert az volt a tervünk, hogy nyitásra (7 órára) már ott szeretnénk lenni a nemzeti park bejáratánál, és hellyel közzel ez sikerült is. Kicsit kábán ültünk még be a kocsiba, de a csípős reggeli hegyi levegő segített felébredni, amikor megérkeztünk. A belépő nem mondható éppen olcsónak (főszezonban 250 kuna fejenként), de higgyétek el megéri az élmény. Mindenesetre ha tehetitek menjetek inkább főszezonon kívül, mert pénzt és szerintem embertömeget is spórolhattok vele.
Az eredeti elképzelésem az volt, hogy a 4-6 órás H útvonalat járjuk majd be (IDE kattintva eléritek az útvonalakat), mert a honlap alapján az tűnt a legszimpatikusabbnak, valamint egy leírásban is ezt javasolták, mint legpraktikusabb útvonal. De mikor megérkeztünk gyors újratervezés után a busz helyett inkább hajóra szálltunk. Ennek egyik oka az volt, hogy a busz csak kb 20 perc múlva indult volna és a sor is hosszú volt, a hajóra pedig a menetrend szerint kb 5 perc múlva fel tudtunk szállni.
Szóval a gyors újratervezés és a tó átszelése után el is indultunk kezdetben a C útvonalnak megfelelően (ami egyébként körülbelül a H inverze). Már mikor leszálltunk a hajóról egyből lélegzetelállító látvány fogadott minket, kedvesen kanyargó fapallók és hihetetlenül kristálytiszta, türkizkék víz.
Majd mikor elágazáshoz értünk ismét volt egy kis újratervezés, és ahelyett, hogy a tavak mellett sétáltunk volna a C útvonalon, mi a tavak felett végigmenő erdei ösvényen, a K útvonalon folytattuk a túránkat. Érdekes volt, ebből a perspektívából, úgymond madártávlatból is megnézni a tavakat és a vízeséseket. Örülök, hogy ilyen spontának voltunk, és nem ragaszkodtam az elképzeléseimhez, mert így még változatosabb lett a kirándulás. Arról nem is beszélve, hogy ezen az útvonalon alig találkoztunk emberekkel és a a fák árnyéka is kellemes hűsölés időt biztosított a melegben.
A felső tavakat megkerülve érkeztünk el a busz felső megállójához és a pihenő ponthoz. Meg is álltunk mi is kicsit szusszanni, tízóraizni, üldögélni és kicsit feltöltődni. A túra következő szakaszában azt hiszem kicsit alternatív útvonalon közlekedtünk. Ha jól gondolom, akkor C útvonalon mentünk csak ellenkező irányban... Bevallom őszintén nem olvastam utána nagyon mélyrehatóan, de sehol sem találkoztam olyan tiltással, hogy ne lehetne mindkét irányban közlekedni a pallókon, és táblák sem jeleztek ilyet. Mindenesetre az emberek kb 90%-a szembe jött velünk, és nem a mi irányunkba haladt. Persze akadtak még ilyen talán renitensek, akik arra közlekedtek mint mi, de elenyésző volt a számuk...
Ennél a vízesésnél volt a legnagyobb tumultus, a szembejövő forgalom óriási volt, és sokáig csak álltak az emberek a "dugóban". Mi viszont nagyon szépen tudtunk haladni, mert nem kellett arra várni, hogy az előttünk lévők haladjanak. Sokat gondolkoztunk vajon nem járunk-e tilosban, de mivel a különböző egymással szembe menő útvonalaknak vannak átfedései (ráadásul pont itt), így én arra jutottam, hogy nagy hibát nem követtünk el.
A hajómegállóba visszaérkezve nagy szerencsénk volt, mert pont felértünk a következő hajóra, ami a "hosszú úton" közlekedett, és a tavat átszelve pár perc alatt meg is érkeztünk az alsó tavakhoz a nagy rétre. Itt ejtőztünk egy kicsit, és tettünk egy apró kitérőt a K útvonalon a tó mentén, hogy magunk mögött hagyjuk a tömeg zaját.
A kitérő után a H útvonalon folytattuk tovább a kirándulást. Végigsétáltunk az alsó tavak partján, és megnéztük a nagy vízesést. Na itt már azért volt egy kis tumultus, és a vízesés előtti szűk szakaszon volt, hogy csak lépésben lehetett haladni, mert mindenki megállt fényképezni.
A lépésben haladás itt alakult ki, ahol elég szűk volt a hely a két irányú forgalomnak is, éppen ezért előzni nem igazán lehetett, viszont voltak akik sokáig bámészkodtak... Na és ő az a következő képen, a nagy vízesés... Tényleg jó nagy, annyira, hogy nem is igazán lehetett róla jó képet készíteni. Mondjuk ez a sok embernek is volt köszönhető. Nagysága ellenére azonban engem annyira nem nyűgözött le, de lehet csak azért mert már én voltam kicsit nyűgös az ott lévő sok embertől. :D
A kis pihenő után tovább folytattuk a H útvonalat annyi módosítással, hogy tettünk egy kis kitérőt a C útvonal "farkincájával", a kilátópontra, hogy ebben a csodás látványban lehessen részünk. Na innen már sokkal szimpatikusabb volt a nagy vízesés, egész pofásnak mondható. És az is jól látszik a képen, hogy hol alakul ki a tumultus a szűk pallóútnak köszönhetően.
A buszmegállóhoz érve viszont úgy döntöttünk, hogy inkább gyalogszerrel fejezzük be a hátralévő szakaszt. Így a folyóparton sétálhattunk végig, ami hihetetlenül nyugodt és csendes volt, mert alig találkoztunk turistákkal. Azt hiszem ez volt az egyik kedvenc részem, mert a hangos emberi zajongás helyett csak madárcsicsergést és a tó morajlását lehetett hallani.
Ennek a szakasznak a végén vissza is értünk a kiinduló ponthoz, ahol reggel felszálltunk a hajóra. Egy kicsit még üldögéltünk a tóparton, és figyeltük a hangyabolyként nyüzsgő embereket, majd komótosan összeszedtük magunkat és elindultunk az autóhoz. Az alábbi térképen láthatjátok milyen útvonalon mentünk végig, szinte alig maradt rész, amit ne jártunk volna be.
Szerény becsléseim szerint olyan 12-14 km volt a túra. Komolyabb emelkedő rész pedig csak az út elején, az erdős részen volt. ENnek ellenére elég rendesen elfáradtunk a végére, de lehet ez annak is volt köszönhető, hogy alig aludtunk 5 órát. Én konkrétan a kocsiban hazafelé menet majdnem elaludtam, annyira fáradt voltam. :)
Be kell valljam több félelmem is volt a főszezoni Plitvice túrával kapcsolatban. Az első például, hogy nem lesznek-e undorító sokan, ami majd elveszi a hely varázsát. A második pedig, hogy szépek lesznek-e a vízesések a forró, nyári csapadékmentes időjárás miatt... Szerencsére azt tudom mondani, hogy mivel jó korán indultunk el, és többször is a kevésbé frekventált utakon haladtunk, így véleményem szerint nem volt olyan vészes az embermennyiség, amit el kellett viselni. Persze pár helyszínen azért nagyon-nagyon, már-már gusztustalanul sokan voltak, lásd nagy rét, és nagy vízesés. De alapvetően én, aki nagy tömegundoros vagyok azt tudom mondani, hogy összességében teljesen elviselhető volt az embermennyiség, amit kerülgetni kellett. Szerintem a víz mennyisége is rendben volt, bár tavasszal, a téli hóolvadást követően, vagy a csapadékosabb őszi időszakban biztos még látványosabbak a vízesések , de július végén is mesés élményben lehetett részünk.
Most pedig következzen a teljesség igénye nélkül pár kép Slunjról, ahol a szállásunk volt. Ha Plitvicénél jártok mindenképpen tegyetek egy kis sétát itt is, vagy akár üljetek be Rastokeban egy kiadós vacsorára a túra után, mert tényleg nagyon hangulatos kis hely.
Összességében azt tudom mondani, hogy ha lehetőségetek van például egy horvátországi nyaralás alkalmával odafelé, vagy visszaúton szánjatok egy napot erre a csodás helyre. És lehetőség szerint minél több időt töltsetek el itt, kihasználva minden percet, és minél hosszabb útvonalat bejárva. Viszont ha egy pénzt szeretnétek spórolni, akkor főszezon előtt tavasszal, vagy utána ősszel látogassatok el ide. Szeptember 1-től például jóval kedvezményesebb a belépő ára. A főszezoni 250 kuna helyett, "csak" 150. Ami még mindig nem mondható olcsónak, de mindenképpen sokkal pénztárcabarátabb!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése