Május közepén hivatalosan is kiszabadulva a "karanténból" hosszú idő után elhagytuk a Bükköt, hogy a Zemplénben kalandozzunk kicsit. A kirándulástippek oldalon találtunk ugyanis egy szuper túrát, amit én egyébként már tavaly ősz óta nézegetek... Most azonban felkerekedtünk és be is jártuk az ajánlott útvonalat, és általa mesés helyeket fedezhettünk fel azon a napsütéses májusi szombaton.
Rostallóról indult a túra, így az autót a pálházai kisvonat végállomásánál parkoltuk le és innen kerekedtünk fel a zöldellő fák hűs lobkoronája alatt meghódítani a Zemplén sziklaszirtjeit. Bevallom őszintén nem nagyon ástam bele magam a túraleírásba, csak megnéztem a képeket, nyugtáztam, hogy több helyen is szép a kilátás, és letöltöttem a GPS tracket biztos, ami biztos. Annak azonban már nem néztem utána mikor milyen jelzésű utakon kell mennünk, és merre indul a túra... Így fordult elő, hogy szakasztott a másik irányba indultunk el a körön, mint amit az oldalon írtak. :D Utólag kiderült, hogy nem is volt ez baj, mert személy szerint nekem így sokkal jobban tetszett az útvonal, mint amilyen visszafelé lett volna.
A kis malőrnek köszönhetően mi a sárga sáv jelzésen jobb kéz felé indultunk el és nem balra. Így a Rostalló és nem a Kemence patak mentén haladtunk, egyre feljebb kapaszkodva a hegyoldalban. Kellemes, nem túl meredek ösvényeken vezetett az utunk a sűrű lombkorona alatt a Rostallói elágazásig.
A Rostallói elégazás táblánál a kék kereszt jelzésre tértünk rá és nagyjából itt jöttünk rá arra is, hogy pont a másik irányba tartunk, "mint kellene". Az oldalon lévő szintdiagram alapján nekem ez az irány már ekkor is jobbnak bizonyult, amit tulajdonképpen csak véletlenül "választottunk"....
A kék kereszt jelzésen Csenkő patak mentén sok helyen bedőlt fák mellett haladtunk a továbbra sem túl megterhelő meredekségű széles erdei ösvényen.
A tetőre felérve napsütéses réten vezetett az út, és már nem volt messze az első "hivatalos megállónk", az egyik 700-as zempléni csúcs, Pengő-kő sem. A Kavicsbánya rétnél fordultunk rá az országos kék túra kék sáv jelzésére, és egészen a Pengő-kő jobbra iránytábláig követtük is azt.
A csodás kilátás reményében vettük célba a Pengő-kőre vezető mindössze 100 méter hosszan haladó kék háromszög jelzést, de sajnos kicsit csalódnunk kellett, mert az évnek ebben a szakában a magas fák és a zöldellő lombkorona miatt nem volt kilátás a kövekről. Nem csüggedtünk azért, elfogyasztottuk a tízórainkat és indultunk is tovább a Nagy Péter Mennykő meghódítására.
 |
| Pengő-kő |
A Pengő-kőre tett kis kitérőnk után továbbra is az OKT kék jelzését követtük most már szép lassan lefelé ereszkedve a Nagy Péter Mennykőre vezető elágazásig. Útközben pedig megcsodálhattuk a távolban a Zemplén egyik mesés várát, a Regéci várat is, ahol ősszel volt szerencsénk túrázni.
 |
| Regéci-vár a távolban |
A Nagy-Péter Mennykőre ismét kék háromszög jelzés vezetett fel, ami ezúttal kicsit hosszabb, nagyjából fél kilométeres kitérőt jelentett a körtúrától. Eleinte zöld tisztáson, majd fenyvesek között kapaszkodtunk fel a mesés sziklaszirtre, ahonnan varázslatos panoráma tárult a szemünk elé a Zemplén távolban elnyúló zöldellő hegyoldalaira.
A szirten érdekes beszélgetésnek lehettünk fültanúi... Egy miskolci úr az egész Bükköt elmesélte a helyi fiataloknak Szilvásváradtól a Látó-kövekig, Ómassától Három-kőig és Bánkúttól egészen Bélkőig... "Itt erre kell menni, ott arra... Ezt ne hagyjátok ki semmiképp, de arra is menjetek el mindenképpen!" Mi csak mosolyogtunk magunkban és azon gondolkoztunk vajon mennyi foghattak fel a kiselőadásból, ami nagyjából felölelte a teljes Bükk hegységet az összes nevezetes látnivalójával együtt, egy nagyjából egy hétre elegendő túrasorozatban.
 |
| messzeségben Füzér fehér vára ITT olvashattok róla |
Nagy Péter Mennykőről tovább ereszkedtünk lefelé az OKT kék jelzésén egészen a Mlaka rétig. Itt újabb kitérő várt ránk (aznap az utolsó) Sólyom-bércre a kék és sárga háromszög jelzést követve. A túra talán legmeredekebb része itt várt ránk a szintén nagyjából fél km hosszú kitérő szakaszon.
Ha választanom kellene melyik volt kedvenc helyem a túra alkalmával, akkor Sólyom-bérc sziklaszirtjét választanám, ahonnan ismét pazar látkép fogadott minket, a távolban újfent feltűnt a horizonton Regéc vára, és megannyi másik zöldellő hegyoldal is.
Miután kigyönyörködtük magunkat a csodás látványban nem volt már más dolgunk, mint a sárga jelzésen visszaereszkedni Rostallóig... A terepet elnézve sokkal jobban jártunk a másik iránnyal, ugyanis az ösvény erre sokkal meredekebb volt, mint amin mi kapaszkodtunk fel szépen komótosan a hegytetőre. Az autóhoz visszaérve pedig még a kisvonattal is volt szerencsénk találkozni.
A túra számszaki adatai:
A túra időtartama: kb 5,5 óra volt három közepes pihenővel a köveken
A túra hossza: kb 18 km
Szintemelkedés: kb 750 méter
Ha igazán látványos nem túl nehéz, de kellemesen fárasztó túrára vágytok a Zemplénben, akkor bátran ajánlom nektek ezt az útvonalat, mert biztos nem fogok csalódni benne. :)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése