Elhagyatott bükki kilátások

A március 15-ei Népek tavasza teljesítménytúra múlt hétvégén sajnos elmaradt a koronavírusra való tekintettel. Aminek először nem igazán örültem, de némi morgolódás után beláttam, hogy ez volt a helyes és felelősségteljes döntés a szervezők részéről. Morgolódás helyett pedig inkább úgy döntöttünk, hogy kettesben megyünk kirándulni olyan helyeket érintve, ahol nem valószínű, hogy túl sok emberrel találkozunk... Nos ez be is jött, összesen talán 6 emberrel találkoztunk a 6 órás túra alatt.

Bár úgy terveztem, hogy megvárom a zöldebb időt ezzel a kilátópontokban bővelkedő kódgyűjtő túrával, de végül csak emellett döntöttünk, mert már nagyon vágytam a szép panorámákra, mégha kicsit szürkék is még. Szerepelt a listánkon Látókövek, Buzgó-kő, Odvas-kő, és Kemesnye bérc is. Azt viszont már most tudom, hogy muszáj leszünk tavasz végén, vagy nyáron is visszatérni ezekre a bükki kövekre, hogy megcsodáljuk teljesen feléledt, színes természetet. 

Szentlélekről indultunk a parkolóból, és addig sétáltunk a beton úton, amíg el nem értük a kék jelzést a szerelmesek fájánál az erdőben. Innen pedig első megállónk a szentléleki Látókövek volt. Megemlékeztünk a régi szép időkről is, amikor még kielégített annyi kirándulás, hogy az út mellett leparkolva kisétáltunk a kövekre megcsodálni a kilátást... Ezt a posztot írva gondoltam most bele, hogy itt döntöttem el egyébként azt is, hogy elindítom ezt a blogot...

Bükk szirtjei igazolópont - Látókövek Szentlélek

A meredek sziklépcsőkön felkapaszkodva kerestünk egy biztos pontot, hogy  megcsodáljuk a mesés panorámát, még a Magas Tátra fehér hófödte vonulatai is feltűntek a messzeségben... Megemlékeztünk a majdnem itt elcsattant első csókunkról is, és a meleg tavaszi napsütésben fürdőzve indultunk tovább a kék jelzésen ereszkedve lefelé Buzgó-kő irányába. 

A kék jelzésről letérve a kék háromszög jelzést követve érünk fel a szirtre. Viszont érdemes még előtte egy kis kitérőt tenni a Harica forráshoz is. Ezt mi nem tettünk meg, mert voltam olyan béna, hogy nem tájékozódtam teljes körűen a Bükki forrásokról... És így ezt az igazolópontot sajnos nem érintettük a túra alkalmával. Mentségemre szóljon, hogy meg sem találtam a térképen a forrásos füzetben lévő érintőpontot, ami Örvényes forrás néven fut... Vagyis más néven Harica forrás, az online térképeken pedig ez szerepel, Örvényes forrást sehol nem találtam csak a nyomtatott térképen a túra után. Na de ennyi bajunk legyen. Úgyis vissza kell ide jönni később, majd akkor begyűjtjük azt a forrás kódot is. 

Buzgó-kőn mesés 360 fokos panoráma fogad minket, és még a Tátrát és a Király hegyet is láthattuk újra a tiszta tavaszi időben. Gyönyörködtük a szikla környékén nyíló leánykökörcsinekben, pótoltunk az elhasznált energiát, felírtuk a szirt kódját és a piros jelzést követve indultunk Odvas-kő irányába.

"A leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó növényünk, melynek „bundás” bimbói márciusban jelennek meg. A virágok gyakran már a talaj közelében kinyílnak. A virágzás általában rövid ideig, mintegy 2-3 hétig tart, de még májusban is találkozhatunk virágzó példányokkal. Az egész növényt „sűrűn álló szőrök borítják”, ami megvédi a kora tavaszi fagyoktól. A halványkék vagy kékes-ibolya színű kehely alakú és általában felálló virága 6 sziromlevélből áll. A szirom levelek legalább kétszer olyan hosszúak, mint a porzók."

       Védett, eszmei értéke 10 000,- Ft  /  forrás Vadonleső /

Bükk szirtjei igazolópont - Buzgó-kő

A piros jelzésen rengeteg hóvirággal találkoztunk a hegyoldalban, észrevétlenül bújtak meg az aranyszínű avarban, és csak a fehér szirmokról visszaverődő szikrázó napsugarak árulták el ottlétüket. 

"A hóvirágok kora tavasszal, lombos erők aljában jelennek meg először, amikor a hó elkezd olvadni. A növény először a föld felszíne alatt telelő hagymájából fejlődik, táplálkozik. A növény a virág mellett két levelet visel, melyeken több egy irányba futó erezet látható. A magvait a növény zárt termőben alakítja ki, ugyan úgy mint a többi zárvatermő növényre jellemző. Egyforma takarólevelei a virágoknak nem különülnek el csésze- és sziromlevelekre." 

Védett, eszmei értéke 10 000,- Ft  / forrás Anna kertje /

Úgy terveztük, hogy a piros jelzésen közelítjük meg Odvas-kőt, de sikerült egy óvatlan pillanatban ismét elvéteni az útirányt, és nem a jelzéseket nézni, hanem csak a széles erdészeti utat követni... Ez mondjuk most kivételesen előnyünkre vált, mert némi szint megspórolásával jutottunk el a piros háromszög jelzés kezdetéig az erdészeti úton haladva.

Odvas-kőhöz érve nem igazán tudtuk merre is vezetne az út a szirtre, így mi a sziklákon egyensúlyozva küldtük meg az irányt. Lefelé jövet azonban megtaláltuk a kényelmesebb gyalogos ösvényt is, ahol nem kellett volna "sziklát másznunk"... 

Bükk szirtje igazolópont - Odvas-kő

Itt is pazar panoráma fogadott minket, a napsütésben üldögélés közben szemügyre vehettük utolsó célpontunkat, a Kemesnye-hegyet, és a szentléleki Látóköveket is. Amikor átmutattam a túloldalon lévő szikla szirtre, hogy oda megyünk majd az uram nem igazán akarta elhinni, és csak legyintett, hogy hülye vagyok én, ő oda aztán biztos nem megy el... :D 

távolban Kemesnye-bérc / Kemesnye hegy

A távolban Szentléleki Látókövek

Itt leánykökörcsinek helyett viszont csillagvirágok sokaságát találtunk. És én csak kerestem és kerestem a tökéletes fotó alanyokat... 

"A csillagvirág (Scilla) a spárgafélék (Asparagaceae) családjába és a csillagvirágformák (Scilloideae) alcsaládba tartozó nemzetség. Nagyjából 90 faj tartozik a nemzetséghez. Hagymás, évelő növények. Virágaik általában kék színűek, de fehér, lila és rózsaszín virágú fajok, alfajok és változatok is léteznek.[2] A legtöbb faj kora tavasszal virágzik, néhány viszont őszi virágzású." 

Védett, eszmei értéke 5 000,- Ft / forrás Wikipedia /

Miután minden irányban megcsodáltuk a kilátást, és lefotóztam az összes létező csillagvirágot lefelé jövet visszatértünk újra a piros jelzésre és egészen addig követtük, amíg az Odvas-kői barlang szálláshoz vezető ösvényt el nem értük. Itt letértünk balra és megkezdtük a meredek ereszkedést a Csondró patak völgye felé.

Nem volt egészen egyértelmű az ösvény egy idő után, de a női megérzéseimre hallgatva végül csak jó helyen kötöttünk ki, az Odvas-kő barlangszállás bejáratánál. Az Odvas-kői-sziklaüreg ideiglenes szállássá alakított, megkülönböztetetten védett barlang. A Bükki Nemzeti Park területén található. Hazánk három jelenleg is működő lakóbarlangja közül az egyik. Sajnos a Bükk barlangjai kód már teljesen lekopott a fáról, így nem tudtuk feljegyezni, de készítettem róla képet, hogy elküldhessem a szervezőnek igazolás gyanánt. Sziesztáztunk kicsit a bejárat előtt lévő padon, és D vitaminnal feltöltődve folytattuk tovább a túrát az Ámor-forráshoz.

Bükk barlangjai igazolópont - Odvas-kői-sziklaüreg

A kék kereszt jelzést elérve alig pár 10 métert kellett csak tennünk északi irányban, és el is értük az Ámor forrást. Kódot nem igazán találtunk egyik fán sem, ezért egy kidőlt fatörzsen egyensúlyozva keltünk át a patak túloldalára. Itt is csak tanácstalanul forgolódtunk vajon hol lehet a kód, amikor is a kidőlt fán láttam meg végre a keresett fehér karaktereket a szürke mezőben.

Bükk forrásai igazolópont - Ámor-forrás

A forrástól egy elég alternatív útvonalat választottunk hogy rövidítsünk, és megindultunk a hegyoldalban felfelé, hogy elérjük a Kemesnye-hegy felé vezető régi erdészeti utat. Nos ez nem biztos, hogy a legokosabb döntés volt, de sikerült megtalálnunk, és végül is rövidítettünk is az útvonalon... 

A sárga háromszög jelzést elérve már sínen voltunk a következő Bükk szirtjei kód begyűjtéséhez. A szirtre egy viszonylag meredek, de nem túl hosszú ösvény vezetett fel. A kilátásban most sem kellett csalódnunk, leültünk sziesztázni a hegytetőn és csak élveztük a csendet, az egyedüllétet, és a meleg napsugarakat az arcunkon. 

A kis szieszta után pedig továbbmentünk még kicsit a sárga jelzés megszűnése ellenére is, mert gyanús volt nekünk, hogy nem ez a legpazarabb kilátású sziklaszirt része a hegynek. És nagyon jól tettük, mert igazat sugallt a belső megérzés, pár 10 métert megtétele után olyan hely fogadott minket, mintha csak egy mesében jártunk volna. 

Távolban Odvas-kő sziklaszirtje

Távolban Buzgó-kő sziklaszirtje

Távolban Odvas-kő és Buzgó-kő sziklaszirtjei

Miután elegendőnek ítéltük meg a szirten eltöltött időt és a begyűjtött D vitamin mennyiséget a sárga jelzést követve értük el a Mária-forrást. 

Bükk forrásai igazolópont - Mária-forrás

A forrástól pedig már nem volt más dolgunk, mint az emelkedőn felkapaszkodva visszatérni a kék jelzésen a pakolóba az autónkhoz.

A túra számszaki adatai:

A túra időtartama: kb 6 óra volt több kisebb pihenővel, sziesztával
A túra hossza: kb 13 km
Szintemelkedés: kb 600 méter

1) Látókövek / 2) Buzgó-kő / 3) Odvas kő - 4) Odvas-kői-sziklaüreg / 5) Ámor-forrás / 6) Kemesnye-hegy / 7) Mária-forrás

Ha látnivalókban gazdag túrára vágytok, akkor bátran ajánlom ezt a körtúrát nektek. Biztos vagyok benne, hogy később visszatérünk még mi is ezekre a kövekre, mert szeretném megcsodálni ezeket a panorámákat a zöldellő, teljes pompájában kivirult természetről is.