A nyaralásunk következő megállója Kravica után a Kotori öböl volt. Két éjszakát töltöttünk Kotorban, és fedeztük fel a várost, valamint a környéket. Vasárnap este sötétedés után értünk a városba, így aznap már csak egy kellemes kis sétát tettünk az óvárosban. Nem kóvályogtunk sokáig, másnap ugyanis ismét sok program és koránkelés várt ránk.
Amikor este megláttam a kivilágított várfalat elgondolkoztam hogy vajon hogy fogok én oda másnap feljutni, és mennyire fogom vajon majd utálni az oda vezető lépcsőket... De mindenesetre megjegyeztem magamban, hogy csodás látvány a város felé magasodó több km hosszú kivilágított várfal.
Másnap reggel alig múlt el 7 óra, amikor elindultunk az aznapi túránkra, az első célpontunk nem más volt, mint a kotori erőd. Az az építmény ott a hegy tetején az alábbi kép(ek)en...
Ahhoz sajnos nem indultunk elég korán, hogy ingyen menjünk fel, ugyanis mire odaértünk fél 8 körül a várba vezető lépcső kezdetéhez, már ott ült a belépődíj szedő fiú a kasszájával. Szerencsére nem kerül eget rengető összegbe a belépés, fejenként 3 eurót kellett fizetnünk. Az 1350 lépcsőfokot körülbelül 50 perc alatt jártuk meg felfelé, pedig még fotózgatni is megálltam többször. A korai indulásnak hála a hegyoldal még árnyékban volt, amikor felfelé mentünk, így legalább a tűző nappal nem kellett megküzdenünk. Azt kell, hogy mondjam sokkal rosszabbra számítottam, de egyáltalán nem volt olyan vészes az emelkedő, mint milyennek lentől tűnik. A kilátás pedig annál annál pazarabb, belátni az egész öbölt, és a hegy lábánál elterülő településeket.
Pihentünk egyet, és napfürdőztünk kicsit az erődben, miközben a a panorámában gyönyörködtünk. Majd elindultunk vissza, hogy felfedezzük az óvárost és a kikötőt. Mire leértünk a városba a reggel még üresen kongó szűk kis utcák megteltek árusokkal és turistákkal, na meg macskákkal. Talán mondanom sem kell, hogy ők voltak a kedvenceim. Kotor akár a "macska város" címet is megkaphatná annyi cirmossal találkoztunk az utcán... Külön kis parkjuk is van, és múzeumuk az óvárosban.
Egy kis szieszta után délután kimentünk a legközelebbi helyi strandra, de nem nagyon győzött meg minket, kicsi is volt, és nem is túl tiszta. De nem akartunk már aznap messzebbre menni, így azt a kb két órát elütöttük ott a parton fekve. Este még tettünk egy újabb sétát a városban, és újra kigyönyörködtük magunkat a kivilágított várfalban, majd fáradtan tértünk nyugovóra a szállásunkon.
Kedden reggel már csekkoltunk is ki, és magunk mögött hagytuk Kotor városát. Aznap már nagyon vágytunk egy kis pihenésre a három napi koránkelés és rengeteg séta után, ezért a napot strandolással töltöttük a közelben lévő Tivatban. Itt egymást érték a szuper napágyas strandok, és csak úgy sugárzott a városból a fényűzés, a kikötőben pedig egymást érték az óriási hajók és a luxus szállodák. A parton tett séta után az egy kis földnyelven lévő Ponta Seljanovo strandon állapodtunk meg és fürödtünk, meg napoztunk egész nap, kipihentük az elmúlt napok fáradalmait.
Voltatok már Kotorban?
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése