Mljet mesés szigete



Az idei nyaralásunkról szóló élménybeszámolót kénytelen voltam két posztba szedni kicsit túlzásba estem és nagyon megszaporodott a kiválogatott képek száma... Első feléről ITT olvashattatok, ami a KRKA Nemzeti Parkot és Dubrovnikot mutatta be, most pedig folytatom a következő és egyben befejező résszel, amiben Mljet szigetéről, Orebicről és Korculáról mesélek nektek. Dubrovnik után Mljet szigete felé vettük az irányt és Polacén szálltunk meg. Út közben is csodás tájakat látni, de azt hiszem nem túlzok, ha azt állítom, hogy a sziget maga a földi paradicsom. 





A komp Praratno városából indul és Sobrába fut be, ahonnan még körülbelül fél óra autóút várt ránk. Polace városa egészen pontosan egy utcából áll, ami az öböl partja mentén fut végig vendéglőkkel és szálláshelyekkel szegélyezve.

A szállásunkból csodás kilátás nyílt az öbölre és közvetlenül a bejáratnál bicaj valamint robogó bérlési lehetőség is akadt. Megérkezésünk után másnap reggel neki is vágtunk a Mjlet Nemzeti Park biciklis felfedezésének.


Nos nagyon, de nagyon sokat káromkodtam az emelkedőn, amíg elértünk a bejáratig, de a hely mindenért kárpótolt. Rá kellett közben jönnöm, hogy a bicajozás nagyon fárasztó és én nagyon elszoktam tőle... Viszont elengedhetetlen a nemzeti parkban található nagy tó körbejárásához... A sziget érdekessége, hogy található rajta egy kisebb és egy nagyobb tó, a nagyobb tavon pedig egy sziget. Tehát az egy sziget a szigetben. :) A nagy tó teljesen körbejárható, és a partról motorcsónakkal lehet bejutni a szigetkéjére.









A fárasztó bicajtúra után másnap útra keltünk a sziget másik végébe a Saplunara strandra, ami jóformán maga az érintetlen természet, csak nem egyszerű megtalálni, ugyanis nem igazán van kitáblázva. Útközben ismét mesés tájakban gyönyörködhettünk, és én ismét csak sóhajtoztam hogy mennyire szép a kilátás innen is, meg onnan, na meg hát amonnan! 





Először megálltunk egy jobban kitáblázott, forgalmasabb napernyős-napágyas, strandon, amiről azt hittük, hogy azt kerestük. De nem hagyott minket nyugodni, hogy a leírásban nem ez szerepelt, és és én addig-meddig hajtogattam a magamét, hogy nem maradtunk itt.






De szerencsére, hogy nem nyugodtunk bele, és tovább indultunk felfedező útra... Kb 20 perc gyaloglás után ráleltünk az emberek elől eldugott csodás homokos strandra, ahol alig volt 20-30-an.




A következő nem saját kép, sajnos ilyen szögből nem sikerült megcsodálnunk a partot, de itt látszik igazán miért is olyan különleges ez a hely:


Jártatok már Horvátországban ezeken a tájakon?

4 megjegyzés:

  1. Igazán remek helyeken jártatok! Csodaszép képek lettek! Most fáj a szívem az irodában, szeretnék ott lenni :D.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen! Hát én is szívesen visszamennék inkább a meleg nyárba most ebben a hidegben...

      Törlés
  2. Gyönyörá helyek, mi Rogoznica és környékén jártunk. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :) Na én meg meg még ott nem jártam, de utána is nézek majd milyen és felveszem a listámra. :D

      Törlés

 

Instagram

Üdv a világomban! ( :

Timi vagyok, természetkedvelő, lelkes (amatőr) fényképezőgép kattogtató.
A blogon a férjemmel, a #keménymag-gal, valamint a Béres-Péceli Tátra túra teammel tett külföldi és belföldi utazásainkról, túráinkról, olvashattok képes élménybeszámolókat.
Ha tetszik amit itt találsz és szeretnél értesülni a friss posztokról itt tudsz feliratkozni. -->