A sikeres őszi évzáró túránk után a múlt héten ismét összeállt a kis (sőt talán már nem is olyan kis) csapatunk és túráztunk egyet a havas téli Bükkben is. A túra tematikája ezúttal a barlangok voltak, így 3 barlangot is felkerestünk aznap a kirándulás során.
A találka a Chinoin parkolóba volt megbeszélve, és elég szép számmal, egészen pontosan 13-an indultunk el innen a piros kereszt jelzésen első megállónk, a Kecske-lyuk barlang felé. Nagy meglepetésünkre és örömünkre mesés napsütés volt aznap reggel, pedig a meteorológusok semmi jót nem ígértek a hétvégére.
Nagy bánatunkra kedvenc sorőrünk, az állandósult csoportkép felelős Tamás most nem tudott velünk tartani, ezért most Attis készítette a szokásos túra eleji parkolós csoportképet.
A Kecske-lyuk barlang mindössze kb negyedórás sétával érhető el a parkolóból, itt kicsit megpihentünk, szétnéztünk természetesen odabent is, majd a piros négyzet jelzésre rátérve folytattuk tovább utunkat a Szeleta tető felé.
 |
| Bükki barlangok igazolópont - Kecskelyuk barlang |
A túra sztárvendége, Borisz a Szeleta tető felé tartva még nagyon boldog volt, és élvezte a friss hóban való futkározást. Azt találgattuk vajon ha rákötnénk egy GPS nyomkövetőt mennyivel mutatna többet az oda-vissza rohangálás miatt, mint a mi általunk megtett út.
A Szeleta tetőre, és a Szeleta barlanghoz a piros barlang jelzésen jutottunk el, de előtte tettünk egy kis kitérőt a Mátyás király lábnyoma fantázianevű kilátóponthoz is. Innen igazán szép panoráma tárult elénk a napsütötte Lillafüredre és a Palotaszállóra.
A Szeleta tető kilátóhoz felérve már túl voltunk a túra első nehezebb részén. Itt a kilátóban meg is pihentünk kicsit, és akinek volt kedve lemehetett a barlangba is. Jártunk már itt korábban egy rövid kis kirándulás alkalmával, de ez nem gátolt meg minket abban, hogy most is lemenjünk az ősemberek otthonába.
 |
| Bükk szirtjei igazolópont - Szeleta tető |
 |
| Bükki barlangok igazolópont - Szeleta barlang |
A képért köszönet Attisnak
A tetőről ugyanazon az úton tértünk vissza az elágazásig. mint amin érkeztünk, hogy a piros jelzésen folytassuk tovább a túrát. A következő úti cél pedig az egykori Zsófia kilátó maradványa volt, ahonnan szintén csodás kilátás tárult elénk Lillafüred egy kicsivel másabb szegletére.
Nagyon fura jelenség, de a kilátóhoz lefelé kellett haladunk egy viszonylag meredek ösvényen, ami mivel kitérő volt visszafelé annyira nem esett jól, de a kilátás kárpótolt a fáradalmakért.
Ezért a képért pedig Csabinak jár köszönet.
A kilátó a Szeleta barlanghoz hasonló oda-vissza kitérő volt, a visszatértést követően pedig ismét a piros jelzésen folytattuk tovább a túrát egészen a Csókási piros kör jelzés elágazásáig. Innen már tényleg gyaloggalopp volt az út, nem volt semmi megerőltető. Már jóformán csak lejtőn lefelé kellett sétálnunk, így sokkal gyorsabban tudtunk haladni. Szegény Borisz problémái viszont itt kezdődtek, a sok havas rohangálás miatt tele lett a bundája jeges hócsimbókokkal, akiktől már nem tudott rendesen mozogni sem, így ngay bánatunkra Csókásnál el kellett tőle búcsúznunk.
Az utolsó kis kitérünk az Udvarkői barlangba, vagyis más néven Dante poklába vezetett. Emlékezetes hely ez számomra, ugyanis az első túránk ide vezetett még térkép és túrázós alkalmazás nélkül... Nos annyit mondok, hogy az eredetileg kb 2 km-es túrából akkor nekünk sikerült közel 10 km-t csinálni, mert azt sem tudtuk hol vagyunk, csak a táblák alapján próbáltunk meg tájékozódni... :D Így utólag nagyon vicces rájönni merre is jártunk akkor és milyen bénák voltunk. Itt olvashattok róla egyébként bővebben. Most elég körülményes volt lejutni magához a barlanghoz a hó és a csúszós jég miatt, de természetesen nem hagytuk ki ezt sem...
 |
| Bükki barlangok igazolópont - Udvarkői barlang |
A hülyeség pedig ragadós, és nekem sem kell kétszer mondani a baromságot... Így esett meg, hogy a barlangban egy lyukban üldögélve találtam magam. :D
A képért ismét csak köszönet Attisnak.
A barlangtól pedig már szinte "egyenes" út vezetett le a piros kereszt jelzésen, ahol egy nagyon meredek szakasszal is meg kellett küzdenünk. Hágóvassal nem volt olyan vészes, de anélkül egész játékos volt lejutni a többieknek.
A túra számszaki adatai:
A túra időtartama: 6 óra volt 3 hosszabb pihenővel (Szeleta tető, Zsófia kilátó, Csókás)
A túra hossza: 15 km
Szintemelkedés: kb 420 méter
Ha egy Miskolcról tömegközlekedéssel kényelmesen elérhető szép túrára vágytok semmiképpen se hagyjátok ki ezt az útvonalat. :)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése