Így januárban sikerül eljutnom a tavalyi nyaralós posztok végére. Azt hiszem ez "szép" teljesítmény. :D De az időhiány nagy úr, pláne a lustaság... Na de elég a mentegőzésből, térjünk a lényegre. Budva után a következő és egyben utolsó montenegrói állomásunk Ulcinj volt, de útközben tettünk egy kis kitérőt Bar városába is.
Semmiképp se hagyjátok ki Bar óvárosát a látnivalók közül, ha Montenegróban a környékén jártok, mert igazán hangulatos romos kis óváros. A félig leomlott várfalak és épületek között sétálva úgy érzi magát az ember, mintha évszázadokat repült volna vissza az időben és tényleg egy középkori városkában lenne. Olyan mintha valaki egy időkapszulába zárta volna ezt a helyet, mert teljesen olyan érzetet kelt, mintha megállt volna itt az idő.
A Barban tett kis városnéző pihenőnk után pedig nem volt megállás egészen Ulcinjig, ahol a nyaralásból hátralévő utolsó három napunkat töltöttük. Itt már nem voltak korán kelések és naphosszig tartó városnézések sem. Végre pihentünk és élveztük a napsütést, a 12 km hosszú homokos tengerpartot és a hullámzó tengert. Ha Montenegróba készültök szerintem semmiképp se hagyjátok ki ezt a tengerparti várost, nekem a nyaralás alatt ez volt a kedvenc tengerpartom. Mind közül a legolcsóbb volt, és legkényelmesebb volt ahol a nyaralás alatt megfordultunk és itt tényleg szinte egész csak döglöttünk a napozóágyban és élveztük a pihenést. És ha már eljutottatok Ulcinjba, akkor az MCM beach-et mindenképpen próbáljátok ki, mert szerintünk aez volt az egyik legjobb strand a 12 km hosszú parton.
A naplemente csodaszép, és jó nagyokat lehet futni mezítláb a homokos parton. Szerintem még az is kedvet kap hozzá, aki életében nem futott, olyan motiválóak a parton futó fiatalok (és idősek!). Mi is kipróbáltuk kétszer is, egyszerűen felemelő érzés ahogy futás közben a tenger nyaldossa az ember lábát, a talpát pedig simogatja a nedves homok.
Két pihenés között azért megnéztük Ulcinj óvárosát is, ami nem túl nagy, így kb egy órás program volt, de nem is nagyon vágytunk többre. Kedves, hangulatos óváros szűk kis utcácskákkal, és barátságos tengerre néző kis éttermekkel, kávézókkal.
Útban a bosnyák határ felé pedig nem győztünk gyönyörködni a lélegzetelállító színű folyó és óriási hegyek mellett haladva a Durmitor nemzeti parkban... Nincsenek rá szavak mennyire szép volt a látvány végig a folyó mentén.
Remélem hogy ha eddig még nem jártatok Montenegróban, akkor a posztok kedvet adtak hozzá, hogy felkerüljön a bakancslistátokra. Rengeteg csodaszép helyet találtok az országban, és egy valamit garantálhatok, unatkozni biztos nem fogtok, ha ellátogattok ide!
Kedvetek kaptatok egy montenegrói utazáshoz?
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése