Edelényi kastély túra

Nem, ez nem a lánykérés, csak bohóckodtunk egy kicsit, amikor a szülinapom alkalmából elmentünk kirándulni az Edelényi kastélyba. Akkora mázlink volt, hogy aznap ingyenes volt az idegenvezetés is, így még jobban megérte. :D Nekem nagyon tetszett a túra, igazán szép a kastély belülről így felújítva. Erről a kis kirándulásról szeretnék veletek megosztani "pár" képet, hátha valaki kedvet kap hozzá, hogy megnézze élőben is. :)

A Kastély

Az edelényi birtokon Jean-François L’Huillier 1716-ban kezdte el a kastély építését, halála után felesége, Marie-Madeleine de Saint-Croix 1730-ban fejezte be a kastélyt. Az építtető Jean-François L’Huillier unokája, Ludmilla és az ő második férje, Esterházy István gróf idején végezték a legjelentősebb, máig fennmaradt átalakításokat a kastélyon és környezetében. A házaspár a vándorfestőt, az iglói Lieb Ferencet bízta meg hat szoba kifestésével. A falképek 1770-ben készültek el.

A kastélyudvarok és a homlokzat

Az udvart a jelenlegi formájában 1910–13-ban alakították ki. A kastély főhomlokzata az itáliai barokk palotákat idézi, a két szélső torony viszont a közép-európai és magyarországi kora-újkori várépítészetre utal. Az főhomlokzat figyelemre méltó díszítései a címerek. A ma is látható kovácsoltvas kapukat a bécsi Belvedere kapujának mintájára  Mátrai Zoltán kovácsmester készítette.

Középen, legfelül két magyar ruhás vitéz Jean-François L’Huillier címerét tartja. Az erkély fölött látható, latin nyelvű felirat magyarul így hangzik: „Ez a kastély a L’Huillier-család díszeként, örök dicsőségére fog állni”. A kastély bejárata fölött pedig a Szász–Coburg–Gotha család címere kapott helyet.

A belső udvar homlokzatának középrészén látható Jean-François L’Huillier és felesége, Marie-Madeleine de Saint-Crox kettős címere. A címer alatti felirat magyarra fordítva így hangzik: „Ő császári és apostoli királyi felségének generálisa, az egri vár parancsnoka, L’Huillier János Ferenc szabad báró hátramaradt özvegye, edelényi és cserépvári örököse, L’Huillier báróné született Saint-Croix Mária Magdolna bárónő 1730.”

A kocsi áthajtó és a fő lépcsőház

A kocsiáthajtó a barokk kastélyépítészet jellegzetes eleme. Az épület közepén helyezkedik el, a kastély lakói és vendégei itt szálltak ki a hintóikból. A kocsiáthajtóból nyílik az igényes kialakítású főlépcsőház, amely az 1910–13-as felújítás során nyerte el mai formáját.

Az étkező

Az egykori étkezőhelyiség falait nagyrészt rokokó zsánerjelenetek díszítik, de megcsodálhatjuk Vénuszt, a szerelem istennőjét is hattyúk vontatta hintaján. Minden falon helyet kapott egy-egy, külön kis képmezőben megfestett, az osztrák örökösödési háború csatakép. Ezen kívül a korabeli társasági élet egy-egy pillanata elevenedik meg a falakon, például a hintázó nő alakja.

A négy évszak szobája

A négy évszak szobájában a négy évszak szimbolikus ábrázolását láthatjuk, az évszakoknak megfelelő mezőgazdasági munkákkal kiegészítve. A mennyezeten annak a négy elemnek a jelképei láthatók, amelyek a világot fölépítik: a vizet a korsós figura, a tüzet a gránátos alak, a földet a gyümölcskosaras puttó, a levegőt pedig a szélforgót tartó alak jelképezi.

Urasági háló

A négy évszak szobájából az „urasági hálóba” jutunk, ami a termek kifestése után, nagy valószínűséggel a grófi házaspár közös hálószobája volt. A mennyezetet mitológiai alakok, valamint rokokó zsánerjelenetek díszítik, az ajtó- és ablakfülkékben pedig a különféle erényekre utaló, latin feliratú emblémák láthatók. A szobához egy alkóv is tartozik efölött látható a kézcsók-jelenet. Vele szemben egy főúri párt láthatunk. Az urasági háló egyik falán, medalionban a leláncolt Andromédát, ezzel szemben pedig Perszeuszt ábrázolta a festő. 

A grófné szobája és a kabinet

Az urasági hálóból a „grófné szobájába” jutunk. Ennek falain egy-egy jelenetet láthatunk Püramosz és Thiszbé történetéből. A terem mennyezetén egy barokk allegória kapott helyet: Pallasz Athéné mellett a sugaras napkorongot viselő Erény megkoronázza a Bölcsességet, felettük pedig Fama, a Hírnév trombitál. A grófné szobája a kastélykápolna oratóriumába nyílik.

A grófné szobájához egy kis kabinet is kapcsolódik, ami sok minden lehetett, de leginkább elvonulásra szolgált: használhatták öltözőszobaként, kávézó- vagy teázóhelyiségként, esetleg olvasószobaként. Az ablakok fölött a fényt jelképező hattyúkat láthatjuk. A mennyezeten a kora-újkorban ismert négy kontinens jelképes ábrázolása kapott helyet: Ázsia a tevével, Afrika az elefánttal, Amerika a papagájjal, és Európa, amelynek falképe sajnos az idők során megsemmisült.

Keleti vendégszoba

A keleti vendégszoba falain virágmintákat láthatunk, amit egyedi aranyozás díszít. Egy érdekes, parókát és szárnyas sarut viselő figura kapott helyet a mennyezeten, aki valószínűleg az istenek hírnökével, Merkúrral azonosítható, mellette pedig a szerelem megtestesítője, Ámor látható.

Díszterem

A díszterem volt a barokk kastélyok legfontosabb tere: a legreprezentatívabb helyiségnek szánták, a társasági élet központjának. Általában az épület mértani középpontjában helyezték el. Méretei már önmagukban is sokatmondóak: magassága 9 méter, alapterülete pedig 183 négyzetméter.

Boltozatát érdekes formákat mutató vakolatstukkó borítja. A kandallók feletti falmezőket eredetileg stukkóból készült fegyverdíszek díszítették, amik az építtető sikeres katonai karrierjére utalnak. A kőből épített kandallókat a Forgách-címer díszíti. Forgách Ferenc gróf az építtető L'Huillier báró veje volt.

Kilátás a díszteremből

Oratórium és kápolna

A kastély keleti szárnyában található a kastélykápolna, valamint a hozzá kapcsolódó oratórium, ahol a kastély urai a misék alatt tartózkodtak. Itt található ifjabb Dessewffy Ferenc síremléke, amelyet a régi katolikus temetőben találtak meg összetörve, és a restaurálás után a kápolnában helyeztek el.

Remélem páran kedvet kaptatok egy kis kastély túrához. :)