Téli Három-kő napkelte túra

Közel három év elteltével vasárnap újra nagy kalandba vágtuk a fejszénket, és elmentünk egy téli Három-kő napkelte túrára. A munkával töltött szombat után méltó megkoronázása volt a hétvégének ez a fantasztikus élményekkel kecsegtető túra, amiben most sem kellett csalódnunk.




A napkelte túra kíván némi áldozatot, többek között például korán kelést (későn fekvőknek talán már inkább le sem fekvést...), valamint sötétben és hidegben gyaloglást...  A télnek azonban nagy előnye, hogy későn kel a nap, így hivatalosan "csak" 7:15-re kellett célba érnünk. Bánkútról kb 1,5 órás menetidővel számolva 5:45-re terveztük az indulást a parkolóból, és 1 órás autóúttal kalkulálva 4:45-re a Miskolcról való indulást, amiket kivétel nélkül sikerült is tartanunk. Így háromnegyed 6-kor meleg ruhával, termosszal, szendvicsekkel és fényképezőgéppel felszerelkezve indultunk útnak a Fehér Sas parkolójából a kék jelzést követve egészen a Keskeny réti elágazásig. Vak sötétben indultunk neki a túrának fejlámpákkal, de a hónak köszönhetően elég hamar elkezdett világosodni, így nem volt olyan sokáig félelmetes a sötét erdő. Elég jó tempóban sikerült haladtunk, a Keskeny rét végéhez érve pedig elhagytuk a kék jelzést, és meg sem álltunk a zöld háromszöget követve Három-kő sziklaszirtjéig. Az eltervezett menetidőt sikerült tartani, sőt túl is teljesítettük, egy és egy negyed óra alatt tettük meg a kb 6 km-es utat, így még bőven a napkelte előtt érkeztünk meg a premierre.

Fotó - Bükki fotós
A meteorológia erre a magasságra tiszta időt ígért aznapra, de azért fenntartásokkal kezeltük az információkat, és menet közben is még csak bíztunk benne, hogy tényleg szép látványban lesz részünk. Szerencsére bejöttek az ígéretek, és a szirten tényleg tiszta idő volt, csak a lábunk alatt elterülő völgyekben ült meg a felhőzet, ami különleges látványt nyújtott az alóla ki-ki kandikáló magasabb vonulatokkal és a színesedő égbolttal. 





Két dologban lettem biztos a túra után... Az egyik hogy állványt tuti, hogy többet nem cipelek magammal, mert csak a gép és az állvány a táskámmal együtt több mint 6 kiló volt... Amit persze egész nap cipelnem kellett, ami egyrészről remek edzés, másrészről viszont már nagyon untam a végére... A másik hogy még mindig nem tudom hogy kell pontosan beállítani a gépet ilyen fényviszonyokhoz, hogy azt lássam viszont a képen is, amit a valóságban. Van még mit tanulnom a napkelte fotózásról, de én ilyenkor amúgy is inkább az élmény miatt megyek, és nem a profi fotók miatt. Azt a rábízom inkább a fiúkra. :D








Remélem azért sikerült a képekkel kicsit átadni a hangulatot, még ha nem is lettek olyan vérprofik, mint amiket a fiúknak sikerült lőniük. 




Fotó - Béres Attila Nature Photograpy


Ráérősen néztük végig a napkeltét, és kattintgattuk a képeket. Én azért persze hamarabb feladtam a küzdelmet a gépemmel, és a beállítgatásával, na meg az állvánnyal... És inkább egy jó kávé kíséretében néztem meg a természet műsorának utolsó felvonását. Bár nem volt olyan fagyos az időjárás, mint amire számítottunk, de azért elfért még az kis lélekmelegítő pálinka is a kávé mellé ezen a hideg reggelen.



Fotó - Bükki fotós

A lábunk alatt elterülő ködpaplan percről-percre folyamatosan változott és mi csak kapkodtuk a fejünket és pislogtunk, na meg kattintgattunk a különböző formációk láttán. 


Fotó - Béres Attila Nature Photograpy







Hülyeségért sem kell a szomszédba mennie a társaságak annyi biztos... Még a Kungfu Panda énje is előbújt az uramból várakozás közben...

Fotó - Béres Attila Nature Photograpy
... Miután elkattintotta a nap képét a telefonjával... :D Szerintem van hozzá érzéke. Mi rohangáltunk mint pók a falon a legjobb szöget és fényeket keresve... Ő pedig kattintott egyet és megszületett ez alábbi  kép.

Fotó - Drága uram telefonnal


Miután kigyönyörködtük magunkat a fényekben indultunk is tovább, most viszont nem felejtettem el bepecsételni az igazolást a Bükk szirtjei és Bükk 900-as igazolófüzetembe a csúcsjelző tábláról, mert az előző két alkalommal, amikor itt jártunk eszembe sem volt ez a momentum.

Három-kő - Bükk 900 igazolópont / Bükk szirtjei igazolópont
Visszafelé nem elégedtünk meg azzal, hogy egyszerűen csak a kék jelzést követve egy körtúrát téve térjünk vissza Bánkútra, beiktattunk egy kisebb kitérőt a Kőrös-bérci barlanghoz is, amihez jelzett turista út ugyan nem vezet, de erdei ösvényeken azért meg lehet közelíteni. 







Én tettem még egy további kitérőt a Kőrös bércre is, ami szintén Bükk 900 igazolópont, így újabb pecséttel gazdagodott a kis füzetem. Jól meg is szívattam magam, mert az útról úgy tűnt ha átvágok a hegyoldalon, akkor a legmagasabb pontra jutok, és biztos ott lesz a tábla is... GPS jelem azonban útközben nem volt, így már csak a tetőn jöttem rá, hogy a közelében sem vagyok a kitűzött a célnak, és csak szépen végig kellett volna mennem a széles úton és mindenféle megpróbáltatás nélkül értem volna el a csúcsot, ahol egyébként még valami épületek is voltak... Így szitkozódások közepette vágtáztam vissza a fiúkhoz, akik addig pihentek egyet és megvártak engem az úton. 


Kőrös-bérc - Bükk 900 igazolópont



A kis kitérőm után célba is vettük a barlangot, amit már látni lehetett onnan, ahol elhagytam a társaságot. A barlang különlegessége egyébként, hogy Magyarország legmagasabban fekvő barlangja és az itteni ásatások során többek között barlangi medve és barlangi oroszlán csontja is kerültek elő. Másik érdekessége, hogy ez is egy igazoló pont... A Bükki Barlangok jelvényszerző mozgalom egyik érintőpontja, így ebbe a füzetkémbe is bekerülhetett az első igazoló kód...  







Kőrös bérci barlang - Bükki barlangok igazolópont
A barlangtól a kék jelzésre tértünk rá, és Olaszkaput érintve indultunk vissza Bánkút irányába.



Útközben találtuk ezeket a hatalmas szénabálákat, és mivel már rég szerettem volna szénabálás képet, így ezt a vágyamat ki is elégítettük most... :D Nem gondoltam volna, hogy téli havas szénabálás képem lesz, de végül is legalább nem olyan sablonos... 


Fotó - Bükki fotós

Fotó - Bükki fotós





A Faktor-réti kék és sárga jelzés elágazásához érve megvitattuk, hogy ebben a szép időben még bevállaljuk a Bálvány kitérőt is, hogy megnézzük látni-e a Petőfi kilátóból a Tátra vonulatait. A Csurgói erdészház mellett elhaladva kapaszkodtunk fel a meredek emelkedőn a kilátóhoz, ahol szintén található egy Bükk 900 igazolópont.


Bálvány - Bükk 900 igazolópont

Nos nem volt szerencsénk, sajnos nem volt elég tiszta az idő, hogy láthassuk szeretett hegyeinket, és ide is már csak én másztam fel makacsságból, amíg a fiúk kolbászt majszolva vártak meg az építmény lábánál. 



A kék háromszög és zöld kereszt jelzést követve tértünk vissza a parkolóba pontot téve a körtúránkra. Legalábbis a fiúk... Én még majdnem szó szerint felszaladtam a Felső-Borovnyákra, hogy innen is beszerezzem a Bükk 900 igazolópecsétet a füzetembe ezzel 7-re emelve az eddig felkeresett csúcsok számát... 



Felső Borovnyák - Bükk 900 igazolópont

Elégedetten ültünk be a kocsiba a túra, az átélt élmények és a sok elkattintott képkocka után és indultunk hazafelé a ködös városba, ahol ez embere egész nap nem nagyon láttok túl az orrukon sem... Mi viszont szikrázó napsütésben fürdőzve tölthettük a délelőttünket.


A túra számszaki adatai:

A túra időtartama: kb 6,5 óra
A túra hossza: kb 18 km
Szintemelkedés: kb 600 méter



Ez ismét egy imádtam túra lett, ami főként a napkelte élménynek köszönhető. De a napkeltén túl is remekül szórakoztam a nap folyamán, ismét sikerült igazoló kódokat és pecséteket szereznem a jelvényszerző Bükki mozgalmakhoz, ezúttal egy Bükk szirtjei igazolással, három Bükk 900 pecséttel és egy Bükki barlangok kóddal gazdagodtak az igazolófüzeteim... 

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

 

Instagram

Üdv a világomban! ( :

Timi vagyok, természetkedvelő, lelkes (amatőr) fényképezőgép kattogtató.
A blogon a férjemmel, a #keménymag-gal, valamint a Béres-Péceli Tátra túra teammel tett külföldi és belföldi utazásainkról, túráinkról, olvashattok képes élménybeszámolókat.
Ha tetszik amit itt találsz és szeretnél értesülni a friss posztokról itt tudsz feliratkozni. -->