Ahol mindig süt a nap - Sunny Bech

Várna után Sunny Bech partját vettük célba, de mivel nem vagyunk nagy "party arcok" így itt sem a bulirengetg kellős közepében foglaltunk szállást, hanem egy kicsit kiesőbb, de a parti sétánytól nem túl messze lévő partszakaszon Sveti Vlason a Prestige Fort Beach Hotelben. 


A szálloda szerintem szuper volt, apartman jellegű szobákkal, nagy medencével az udvaron, napozóágyakkal és közvetlen part kapcsolattal. Itt már nem kértünk félpanziós ellátást, a reggelit magunknak oldottuk meg, ellenben többször is ebédeltünk / vacsoráztunk a szálloda éttermében, ahol nagyon finomak és nem utolsó sorban olcsók is voltak a fogások. A foglalásunkhoz még olyan karszalagot is kaptunk, amivel a testvér szálloda, a A Premier Fort Club Hotel szolgáltatásait is igénybe tudtuk volna venni. Egyik este el is sétáltunk arra, de a mi kis nyugodt szállodánkhoz képest ott akkora nyüzsgés volt, hogy nappal inkább át sem mentünk, mert szinte szakasztott ugyanúgy nézett ki, mint amiben megszálltunk, csak volt csúszda a medencéhez... Gyerekeseknek biztos izgalmasabb, a csúszda és animátor programok miatt, de nekünk sokkal jobban bejött a Prestige. 










Egyik reggel vettem a fáradtságot, és felkeltem megnézni a parton a napfelkeltét. Sajnos azonban a part fekvésének köszönhetően nem volt olyan izgalmas a látvány, mint az Aranyparton. Neszebar óvárosából viszont kétség kívül pazar a látvány lehet fotók alapján.



Közvetlenül a szállodánál volt egy "bícsbár" és szörf - SUP, búvárfelszerezés kölcsönző is. Aki a kényelemre voksol az bérelhet napágyat és napernyőt, de volt lehetőség törölköző leterítésre is, ha az ember időben helyet foglalt magának. 









Esténként sokat sétáltunk, természetesen egyből első este el is sétáltunk a parti sétányhoz, ami nagyjából 10-15 pernyire volt a szállásunktól. Be kell vallanom amikor megláttam az ittenni tömeget az még jobban megerősített abban az érzésben, hogy nagyon jól tettük, hogy egy kicsit kiesőbb részen foglaltunk szállást. Biztos hogy nem bírtam volna elviselni minden esete ezt a hatalmas ricsajt, és rengeteg embert. Így első estére elég is volt nekünk az első nagyobb szállodáig elsétálni, és vissza is tértünk a nyugodt ki szállásunkra sziesztázni. Másnap azonban vettük a fáradtságot, és elsétáltunk egészen a part másik végéig. Nos túl sok izgalmas nem találtunk, úton útfélen bazári árusok, bárok, hajfonók, zene és hatalmas szállodák minden mennyiségben... Képek nem is igazán készültek, mert annyi ember volt, hogy értékelhetetlen lett volna, és nem igazán volt számomra izgalmas téma. A szállodák tényleg hatalmasak, én ekkorákat szerintem még életemben nem láttam, így tátott szájjal jártam-keltem, mert alig akartam hinni szememnek, hogy ilyen létezik... Két ismerősöm is felhívta rá a figyelmem, hogy mindenképpen keressük meg az Üveg tigrist, egy magyarok által üzemeltetett buli helyet, azonban sajnálattal tapasztaltuk, hogy nem találjuk, ugyanis parkoló lett a bódéból.









Utolsó este még egy kis futásra is rávettem magam, de nem bizonyult túl jó ötletnek, nem tanultam a tavalyi nyaralás tapasztalataiból, hogy nem bírom a párás sós levegőt futás közben. Ezen felül a homok sem bizonyult túl jó barátnak futócipőben, és a tengernyi turista kerülgetése sem volt valami kényelmes... A naplemente viszont csodás volt, feledtette a kellemetlenségeket.


Összességében nagyon tetszett Sunny Beachben töltött pár nap, különösképpen Nesebar, ami engem kicsit Horvátországba repített a bájos utcácskáival, templomaival és kevésbé bóvlinak tűnő utcai árusaival, mint a Sunny Beach parti sétány. De erről majd egy következő posztban... A szálloda szerintem remek választás volt, legalábbis nekünk. Egyetlen dolog zavart kissé, amiről viszont a szálloda nem tehet... A nagyhangú magyar társaság, akik már reggel megkezdték a randalírozást, és egészen éjszakáig meg sem álltak. Már korán reggel lefoglalták a 10-20 napozóágyat a hatalmas baráti társaságnak, kicsiknek és nagyoknak, és természetesen ezzel párhuzamosan a partra is leterítették a törölközőiket, hogy ott is legyen hova feküdni napközben. Egész nap tőlük zengett a medence, amikor lent voltak, este pedig szintén a medence mellett hallgatták hangosan zenét, és itták a vodka spriteot. Ezt a kis kellemetlenséget leszámítva tényleg tökéletes volt az itt töltött pár napunk, ezt pedig igyekeztünk figyelmen kívül hagyni amennyire tőlünk telt. 

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

 

Instagram

Üdv a világomban! ( :

Timi vagyok, természetkedvelő, lelkes (amatőr) fényképezőgép kattogtató.
A blogon a férjemmel, a #keménymag-gal, valamint a Béres-Péceli Tátra túra teammel tett külföldi és belföldi utazásainkról, túráinkról, olvashattok képes élménybeszámolókat.
Ha tetszik amit itt találsz és szeretnél értesülni a friss posztokról itt tudsz feliratkozni. -->