Bulgária Arany homokja - Golden Sands Beach

Az idei nyaralásunk célpontja ezúttal egy általunk még fel nem fedezett ország, Bulgária lett. Régóta terveztük már, hogy szeretnénk ide eljutni, de valahogy mindig lebeszéltük magunkat a hosszú utazásról a rossz minőségű utak, a határátkelők és egyéb kényelmi szempontok miatt.

Idén viszont nem futamodtunk meg, nekivágtunk a közel 16 órás útnak több részletben, és az első megállónk az Arany homok part volt a bolgár tengerparton. Hozzáteszem egyébként, hogy az utak közel sem olyan rosszak, mint gondoltuk, a határátkelőkön pedig egész gyorsan átjutottunk. A bolgár útdíjat előre kifizettük interneten keresztül így azzal sem kellett időt tölteni a határon. És még az országba való belépés utáni kötelező alvázzuhanyért sem fizettünk, pedig úgy olvastuk elvileg fizetős lenne.



Nem vagyunk az a szállodába járó típus, de ez az az ország, ahol érdemes ezt megtenni. Jóval olcsóbbak a szállások, mint mondjuk Horvátországban vagy Olaszországban és ezért cserébe még több szolgáltatást is kapunk magasabb minőségben. Ha csak a késői érkezés miatt nincs szükségünk 0-24 órás recepcióra akkor általában apartmant választunk, ahol saját magunkra főzünk, itt viszont fel sem merült ez a lehetőség, mivel nem is nagyon van a szállodán kívül más opció a tengerpart közelében. A férjem választása a Hotel Ermara esett, ami tökéletesnek bizonyult, közel a parthoz, de elég messze a dübörgő partiközponttól, medencével, napágyakkal és isteni svédasztalos reggelivel.

Az erkélyünkről csodás volt a napfelkelte, ezért mindkét reggel vettem a fáradtságot, és én is vele együtt keltem, hogy megcsodáljam hogy tűnik fel az izzó napkorong a tenger horizontja mögött. Közben lenyomtam egy jó kis edzést és máris fantasztikusan indult az amúgy is tökéletesnek ígérkező nap.

A medence vize egyébként nem volt világbajnok, mondhatni rendkívül hideg, ennek ellenére azért megmártóztunk benne párszor, de fürdeni inkább a tengerpartra jártunk le, a medence mellett csak napoztunk a kényelmes napágyakban. 

A parti sétány igazán nyüzsgő volt a nap minden szakában, tele turistákkal, fürdőzőkkel, családokkal, idősekkel, fiatalokkal, gyerekekkel és tinédzserekkel. Tényleg minden korosztály képviseltette magát... Mindenki megtalálta a maga szórakozását, van itt minden az óriáskeréktől kezdve, a "mini Eiffel-tornyon", tengerparti bárokon, igényes éttermeken át a zsúfolt hasztalan és hasznos dolgokkal teli bazársorig.

A part végig tele van fizetős napernyős napágyakkal, mindenki megtalálja a neki és pénztárcájának leginkább tetsző megoldást. Találunk ágyakat a buli aréna közelében, ahol egész nap szól a diumdisu, de kereshetünk nyugodtabb körülményeket is, ha nem szeretnénk reggeltől estig a bömbölő zenét hallgatni. Bevallom őszintén árakat nem tudok írni, mivel mi nem vettük igénybe ezt a szolgáltatást,  mert csak fürdeni és sétálni mentünk le a partra. Aki nem szeretne erre költeni annak is van lehetősége a parton tartózkodni, csak az ágyak közé nem szabad letenni a törölközőt, a napágy sor elé és mögé, valamint a különböző szolgáltatók közé van lehetőség letelepedni. 

Ilyen lelkes életmentő srácok dolgoztak végig a parton... Na tőlük aztán egy egész iskolás csoport is a vízbe fulladhatott volna. Ők halál nyugodtan szundikáltak egész nap a mentőtorony árnyékában megbúvó napozóágyukban. 

A part két vége között ilyen jópofa elektromos dottó vonattal is közlekedhetünk ha elfáradtunk vagy idő szeretnénk spórolni, vagy esetleg csak lusták vagyunk sétálni. Mi ezt a szolgáltatást sem vettük igénybe, mindkét este elsétáltunk a kb 6 km hosszú part végéig a homokos parton és vissza a sétányon a szállodához.  

A part északi végében található egy hosszú móló, amire némi pénz (fejenként 1 leva)  ellenében kisétálhatunk megcsodálni a partot kicsit másabb szemszögből is. Kíváncsi lennék rá vajon milyen jogon szed ott "belépőt" az úriember, aki ott áll a lépcsőnél, de nem akadékoskodtunk, kifizettük a 2 levát, és természetesen kisétáltunk mi is a végébe.

A sétányon valahogy nem igazán készültek képek, rengeteg volt az ember és nem is éreztem túl érdekesnek. Egyszer persze érdemes végigmenni, megnézni a bazársort, a rengeteg szállodát, enni egyet valamelyik jó étteremben vagy éppen elszürcsölni egy finom koktélt az egyik parti bárban. Az esti tömeghez viszonylag hamar hozzá lehet szokni, és a minden második sátorban megtalálható Hugo Boss, Armani , Gucci  és Calvin Klein feliratú ruhaneműkön is hamar túl tudja magát tenni az ember és megszokja a szeme. Esküszöm annyit láttam belőlük, hogy a második nap már majdnem szükségét éreztem én is, hogy beszerezzek valami menő feliratos darabot.

A másik kedvencem a "márkás ruhák" mellett a halpedikűr volt... Emberek ülnek egy hokedlin a kirakatban, és egy akváriumba lógatják a lábukat, amikben halak vannak. Kétség kívül biztos mókás dolog lehet érezni ahogy a kis halacskák csócsálják az ember lábáról az elhalt hámsejteket. Ha jól emlékszem 20 leva volt 10 perc ebből a csodából. Ennél is kezdtem már egy idő után késztetést érezni arra, hogy ki kell próbálnom, de szerencsére felülkerekedtem a késztetéseimen.

Az abszolút favorit viszont kétség kívül a kosztümös fotózkodás volt... Volt olyan hely ami előtt kígyózó sorban álltak a beöltözött emberek... Mi meg csak lestünk, hogy ebben ugyan mi lehet a jó?! Mármint a vendégnek... Mert az eladónak kétség kívül jó biznisz. 

Örülök, hogy ennyi év gondolkodás után végre rászántuk magunkat erre az útra, mert nagyon tetszett a tengerpart és a hangulat is. Nem is álltunk meg egy partnál ha már eljöttünk idáig. Két napot töltöttünk az Arany homok parton majd robogtunk is tovább a "mindig napos" Sunny Beachre...