Azt hiszem elmondhatom magamról, hogy azon szerencsések közé tartozom, akik szeretik a munkahelyüket, és kiváltképpen a kollégáikat. Ami azért nagy előny, mert csak velük tölti az ember a családja után (vagy lehet inkább előtt) a legtöbb időt. Nem árt azonban ezt a kapcsolatot nem csak a négy csak fal között ápolni, és olykor kimozdulni az irodából egy szervezett csapatépítő program keretében. Szeptemberben nekünk is volt szerencsénk ilyenen részt venni miskolciként nem máshol, mint a Bükkben.
Bükkszentkereszt kézenfekvő választás volta a helyszínt illetően, mivel ott van cégnek üdülője, így már csak azt kellett kitalálnunk mi legyen a program. Összedugtuk a fejünket, és arra jutottunk egy kellemes kis túra libegőzéssel, kisvasutazással, és egy finom ebéddel fűszerezve jó választás lesz. Így reggel 9-kor találkoztunk a Lillafüredi Állami Kisvasút végállomásánál, és mint egy igazi kisiskolás csoport lefoglaltuk egy egész vagont és pogácsát majszolva (na jó meg egy kis pálinkát kortyolgatva) élveztük a vonat ütemes zötykölődését egészen Lillafüredig. Idejét sem tudom mikor ültem utoljára kisvasúton, több mint tíz éve annyi biztos... Ezért ezért gyermeki lelkesedéssel élveztem az egész utat. :)
A kivonatról leszállva a következő állomásunk a Lillafüredi libegő volt, útközben pedig megcsodálhattuk Fehérkő-lápát is, amit Bükkszentkereszt előtt útba ejtettünk a túra során. A pénztárnál megvásároltuk a jegyeket, és mindenki szépen párosával félelmeit leküzdve szállt be a felvonóba. A libegő azért volt praktikus választás, mert így az emelkedő nagy részét megspórolhattuk, és ennek köszönhetően mindenki teljesíteni tudta a túrát nagyobb erőfeszítések nélkül. Nem utolsó sorban pedig gyönyörködhettük az elénk táruló mesés panorámában is.
A libegőből kiszállva a csoport egy része Fehérkő-lápa irányába indult, akik viszont úgy érezték egy kisebb túra is kielégíti a mozgásigényüket, azok egyből Bükkszentkeresztre mentek az üdülőbe. Gondolom mondanom sem kell, hogy én nem ehhez a csapathoz tartoztam, így mi egy kis térő gyanánt Lápára indultunk a piros, majd a zöld jelzést követve.
Fehérkő-lápáról szép kilátás nyílik a kalandparkra, és a környező zöldellő fákkal borított hegyoldalakra. Gyönyörködtünk mi is egy kicsit a panorámában, elkészültek a kötelező csoportképek és a kis pihenő után indultunk is, hogy meghódítsuk Bükkszentkeresztet. Szép erdős részeken vezetett az út végig a piros, majd a sárga jelzésen, ami kellemes árnyékot adott a csodás meleg őszi napsütésben. Szeptember ellenére nagyon jó időjárást sikerült kifognunk, amiért igazán hálásak voltunk.
A következő választási lehetőség a bükkszentkereszti kilátóhoz vezető út elágazásánál adódott. A csapat nagy része ezt az emelkedőt már nem vállalata be, hanem egyből az éttermet vette célba, ahogy beértünk a faluba. Négyen voltunk csak elég elszántak ahhoz, hogy bevállaljuk ezt a kis kitérőt a mesés kilátás jutalmával.
A kilátóban tett kis pihenő után már mi is sietve kapkodtuk a lábainkat a finom ebéd na meg a hideg sör reményében az étterem felé...
Szerintem remekül sikerült a nap, és jobban meg sem szervezhettük volna a programot. Véleményem szerint mindenki jól érezte magát, sétáltunk egy jó nagyot a friss levegőn, beszélgettünk, ettünk, ittunk, hát kell ennél több? :) A program ebéd után az üdülőben folytatódott pingpongozással, szalonna sütéssel, és iszogatással. Azon én sajnos már nem tudtam részt venni, mert utaztunk el, de ennek ellenére is teljesen kereknek éreztem a napot és nagyon jól szórakoztam. :)
A túra számszaki adatai (kisvonat és libegő nélkül):
A túra időtartama: kb 3,5 óra
A túra hossza: kb 7-8 km
Szintemelkedés: kb 300 méter
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése