Olasz körút V. - Volterra

Kedden reggel könnyes búcsút vettünk san gimianoi szállásunktól, mondhatom, hogy ez volt a legszebb szállás, amin az út során voltunk. Csodás volt a környezet, kedves volt a vendéglátó, és magával ragadó volt az egész hely hangulata. A kicsekkolás után Volterrába vettük az irányt, és itt sajnos már kezdődtek a problémáink, aznap ugyanis szinte megállás nélkül esett az eső. Szombaton a kb 40 fokban, szinte egy szál semmiben sétálva nem is gondoltuk volna, hogy három nap múlva elő kell venni a pulóvert, sőt még a dzsekit is...



Sienával egyetemben itt sem túl nagy az óváros, ezért pár óra alatt körbejárható. Viszont ennek ellenére érdemes kicsit andalogni ebben a hangulatos kis etruszk városkában is, van itt ókori színház maradvány, dóm és nagy főtér is. Az én kedvenceim a narancsos, sárgás téglafalú, narancs tetőcserepes házakkal szegélyezett szűk kis utcák, és a várfalon kívül terebélyesedő buja zöld növényzet voltak. Alkonyat hisztériára utaló jeleket sehol sem láttunk, de lehet ez annak köszönhető már rég lecsengett a vámpír film okozta láz. Az a veszély viszont abszolút nem fenyegetett, hogy felismertek volna minket, ha a vámpírok vagyunk, mert egy percre sem sütött ki sajnos a nap, amíg itt voltunk.


















Jártatok már Volterrában?

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

 

Instagram

Üdv a világomban! ( :

Timi vagyok, természetkedvelő, lelkes (amatőr) fényképezőgép kattogtató.
A blogon a férjemmel és a #keménymag-gal tett külföldi és belföldi utazásainkról, (és főként a Bükkben tett) túráinkról, olvashattok képes élménybeszámolókat.
Ha tetszik amit itt találsz és szeretnél értesülni a friss posztokról itt tudsz feliratkozni. -->