Fotós túra Medvesen

A hétvégén fotós túrán vettünk részt a Novohrad-Nógrád Geopark szervezésében a Tarjáni hegyekben, ahol két felejthetetlen napot töltöttünk csodás tájak felfedezésével és fotózással. A két fantasztikus túravezetőnknek, Szilárdnak és Balázsnak köszönhetően pedig a hétvége minden percét imádtam, mert amellett hogy elkalauzoltak minket ezekre a lenyűgöző szépségű helyekre beszámolóikból betekintést nyerhettünk a táj élővilágába is.

Kép forrása - Drexler Szilárd

Pénteken munka után indultunk is Salgótarjánba, és fél 6-kor már el is foglaltuk a szállásunkat a Somoskői vár szomszédságában található panzióban. A péntek estét sem töltöttük tétlenül, megnéztük a másnapi reggeli napfelkelte helyszínét, a Somoskői várat, ahonnan mesés kilátás nyílik a Salgói várra, és a környező hegyekre, dombokra. És amikor már azt hittük nem fog kisütni a nap nagy meglepetésünkre csodás naplementében lett részünk, amiben nem győztünk gyönyörködni.

Másnap reggel korán indult a napunk, 6 órakor volt ugyanis találkozó a várnál, ahol megcsodáltuk a napkeltét, és láthattunk a fényben sütkérező madárkákat is. Ezután a vár alatt található bazaltölmést kerestük fel, majd a patak partján sétáltunk tovább szalamandrákat fotózva. Innen pedig a Macskalyukhoz vezetett utunk, ahonnan csodás kilátás nyílt a két várra.

Amikor feltűnik egy foltos szalamandra a láthatáron...

Délután a Medves fennsíkon tettünk egy kellemes sétát, majd Boszorkánykőre vettük az irányt, ahonnan a csodás kilátás nyílt a környező falvakra, dombokra. A napot pedig a Salgói várban zártuk naplementekor. Igazán hosszú, tartalmas és fárasztó napot tudtunk magunk mögött tele élményekkel.

Vasárnap egy bónusz túrát kaptak az igazán kitartóak. A jelentősen megfogyatkozott csapattal 5:20-kor találkoztunk a Medves hotel parkolójában és a napkeltét a Medves fennsíkon csodálhattuk meg. Ezt követően a völgybe ereszkedtünk le a Gortva patak vízeséséhez, ahol 1,5-2 órás pihenőt eszközöltünk fotózás címszóval, amit már a végén én is kicsit rosszul viseltem, nem hogy kedves Péter. A pihenő után visszakapaszkodtunk a patak partján a Medves fennsíkra. Innen pedig két használaton kívüli bányához vezetett az utunk, ahol egy bányatavat vehettünk szemügyre és fekete kökörcsin mezőben gyönyörködhettünk. Itt ismét kb 1,5 órás fotós foglalkozás következett, különböző földön hempergő formációkkal.

Itt már nehezen viseltük a 2 órás fotós pihenőt, mi mentünk volna már tovább túrázni... :D

Amikor férfiak virágokat fotóznak... :D Ott vannak ám a virágok, az a pici fekete pontok...

A hétvége fantasztikusan telt, Szilárdék remek programot állítottak össze. Mind a két túra kellemesen fárasztó, és nagyon érdekes volt, a társaság pedig a túra végére egész jól összeszokott. Igaz az elején elég furán éreztem magam, kb mint valami UFO, hogy egyedüli „fotós lány” vagyok a sok pasi között, de pár óra alatt sikeresen túllendültem ezen a problémán. Szuper alkalom volt ez a túra arra, hogy sok mindenre rájöjjek magammal, a túrázással és a fotózással kapcsolatban is. Leginkább arra, hogy én valószínűleg mindig is túrázás közben fotózgató maradok, és nem azért fogok a természetbe menni, hogy fantasztikus fényekben fotózhassak órákig mondjuk egy virágot vagy vízesést, esetleg a napfelkeltét. Valamint abban is megerősítést nyertem, hogy nem szeretnék többet költeni felszerelésre sem amíg nem muszáj, és abban is biztos vagyok, hogy a gépen kívül nem fogok magammal cűgölni még egy nagy állványt is. Mert bár szeretem a fotózást, nem érzem magamban az ambíciót, hogy pár percnél tovább fenntartsa az érdeklődésemet az, hogy valamiről képet készítsek. Minden elismerésem ugyanakkor azoké a természet fotósoké, akik órákig komponálnak egy tökéletes képet. Nálam inkább az pillanat megélése, a kitűzött úticél elérése a lényeg túrázás közben és nem a tökéletes természetfotó elkészítése. Sokat tanultam ugyanakkor a hétvége alatt, mert hajtott a kíváncsiság és a „versenyszellem”, hogy a lehető legtöbbet hozzam ki magamból és a gépből is, ha már ilyen ráérősen túráztunk és nem kellett rohanni. Igyekeztem nyitva tartani a szemem és fülem, hogy tanuljak a többiektől, és ennek köszönhetően olyan funkciókat is kipróbáltam a gépemen, amit eddig még nem. :)

Ilyen rendkívül nőies pózban fotóztam a foltos szalamandrát... :D

Kép forrása - Drexler Szilárd

Összességében azt mondhatom, hogy imádtam a hétvége minden percét, és rendkívül büszke vagyok magunkra, hogy mind a két napot végigcsináltuk, hogy ilyen korán felkeltünk, és mi bírtuk a legjobban a hajlani túrázást és a hegyi menetet. Meg is kaptam a fiúktól, hogy legközelebb adnak még vagy két táskát, ha ennyi energiám van korán reggel heyre fel szaladni.

Az én drágám pedig videózással foglalta le magát a két napban, amíg én fotóztam, így egy kis mozgó képes "beszámolót" is megnézhettek a hétvégéről: